Hazánkban a harmincas évek elején kezdett kibontakozni az íjászat, 1932-ben rendezték az első országos bajnokságot, a lövész szövetség szervezésében. Az első országos bajnok Gelencsér György volt.

A II. világháború után a sportág hazai fellendítésében nagy szerepe volt Frantisek Hadas csehszlovák világbajnoknak, aki nagy segítséget nyújtott a magyar íjászsport újjászervezésében.

A Magyar Íjász Szövetség (MÍSZ) 1957-ben alakult meg, s 1959-ben rendezték az első összetett versenyt.

Az íjászat az 1920-as olimpiai játékokat követően 52 évi szünet után 1972-ben került fel ismét az olimpia műsorára. A müncheni játékokon és az azt követőolimpiákon csak egyéni versenyeket rendeztek az úgynevezett FITA távokon:

►      Férfiak: 90 m, 70 m, 50 m, 30 m

►      Nők: 70 m, 60 m, 50 m, 30 m

Szöulban már az új rendszerben, az úgynevezett GRAND-FITA alapján rendezték a versenyt. A dél-koreai fővárosban csapatverseny is volt.

MOSZKVA (1980)

►      Kovács Judit (Bp. Spartacus)

►      Szobi Margit (Magyar Viscosa SE)

►      Nagy Béla (Tipográfia)

►      Balázs István (Magyar Viscosa SE)

BARCELONA (1992)

►      Kovács Judit (VG Spartacus)

►      Kiss Tímea (VG Spartacus)

►      Szendey Marina (VG Spartacus)

►      A céllövő íjászat:

Történhet szabadtéren (pályán), vagy teremben. A szabadtéri verseny úgynevezett FITA távokon, szabályosan kimért pályán történik. Ennél a versenynél a férfiak: 90, 70, 50 és 30 méterről, a nők 70, 60, 50 és 30 méterről lőnek.

Egy-egy távról 36 vesszőt lőnek, sorozat 3 vesszőből áll. Hosszútávokon 2x3, azaz 6 vesszőt lőnek ki a versenyzők.

A férfiaknál a 90 és 70 méter, a nőknél a 70 és 60 méter az úgynevezett hosszútáv. Az 50 és 30 méter úgy férfiaknál, mint a nőknél a rövidtáv.

►      Terem versenyek:

A terem versenyeket 25 és 18 méterről rendezik. Ez történhet úgy,
hogy külön 25 és külön 18 métert lőnek a versenyzők, a távokat kétszer
lövik le. Rendezhetik úgy is, hogy 25 és 18 méterről lőnek a versenyzők
és ezt együttesen értékelik.

►      A terem verseny lőlapjai:

A céllapok ugyanígy mint az előbbiekben leírtak 10 körösek és színesek:

►      25 m: 60 cm körtávolság 3 cm (Tűrés 1 mm)

►      18 m: 40 cm körtávolság 2 cm (Tűrés 1 mm)

►      Terep versenyek:

  A terep íjászatban alapvetően ugyanúgy kell lőni, mint a pálya íjászatban. A versenyzők ugyanazt a felszerelést használják, mint a pályán.

 A különbség azonban abban adódik, hogy a terep versenyek rend szerint 2 naposak és a versenyzőket minimum 3 fős csoportokba sorolják. Az első napon méretlen, a második napon mért távokról lőnek a versenyzők. A méretlen távokon bármilyen, távolság becslésére alkalmas eszköz használata tiltott.

A terep versenyeken használt lőlapok csupán színezésükben térnek el a pályán használtaktól, méretük és beosztásuk megegyezik.

►      Vadász(3D) versenyek:

     A vadász versenyek abban hasonlítanak a terep versenyekre, hogy a versenyzőket itt is csoportokba sorolják.

A különbség abból adódik, hogy a vadász versenyek többnyire egy naposak (kivéve a minősítőket) és a versenyzők lőlapok helyett állatfigurákra lőnek.

Az állatfigurák méretükben és színükben többnyire megegyeznek az ábrázolt állatokkal. Az állatalakokon találati zónák vannak, melyek a pontozást segítik. Ezek a szív, tüdő és az állat teste.